Hollókő természeti környezete

A szelíden hullámzó palóc táj legszebb gyöngyszeme Hollókő, 1987 óta a világörökség része.

A hegység természetes növénytakarója eredetileg erdő. A Cserhát nevében is megjelenő cserfára ma már igen ritkán bukkanhatunk a hegység erdeiben, de hajdani előfordulási területe még most is rekonstruálható. A legelterjedtebb a tölgy, illetve ennek különböző fajtái, a kocsánytalan, a molyhos és a csertölgy. Kevés vöröstölgy is akad ezen a vidéken, valamint gyertyán és juhar. Mint ültetett kultúrák vannak lucfenyvesek és akácosok.

A kocsánytalantölgy-erdők elterjedt aljnövényzetét a sátoros margitvirág, a baracklevelű harangvirág, vagy a tavaszi galaj jellemzi. A sziklás andezithegyek déli lejtőin főleg mohos tölgyek, húsos som és bokorerdők tenyésznek, az északi lejtőket a kocsánytalan tölgyek foglalják el. A völgyek és lankás lejtők gyertyános tölgyesei gombákban igen gazdag területek, pl. rókagomba, tinóru, királyvargánya. A völgyekben és irtásráteken nyílik a réti csenkesz, az illatos borjúpázsit, a gólyaorr az őszi kikerics. Hollókő határát hagyásfás legelők, gyertyánok, tölgyfélék és juharfák teszik változatossá. Az aljnövényzet jellemzői: a csipkerózsa, a galagonya, a som, a kökény.

A Cserhát erdeiben megtalálhatóak olyan nagyvadak, mint a szarvas, az őz vagy a vaddisznó, sok róka, borz, görény, menyét, erdei és mogyorós pele is él itt. A térség madárvilága igen gazdag. Gyakran találkozhatunk itt vércsével, ölyvvel, néha még sassal is. Az erdők lakói az erdei és fülesbaglyok, valamint különböző rigó-, cinege- és pacsirtafajok, harkályok, kakukkok.

Hollókői tanösvény túratérképe

A kékkel jelölt szakaz hossza 4,5 Km, megtehető 1,5 óra alatt.